'Fent a Hold az égen, világít, úgy egyedül
lent a bokor tövében csak egy-két tücsök hegedül,
kies az éj, a távolba homályos árnyak suhannak
a telep halott, lámpa pislákol, nyugalomban vannak.
Az este lassan véget ér, a Nap fénye már felragyog
egy mese mára elmúlik, s az álmommal felhagyok,
hát itt a vége, már nincs sötét, elbújni azt nem tudok
felkelek én s járok ha kell,de csalódni azt nem fogok.'
